A rendezvényt a Békési Öreg Diákok Egyesülete szervezte. A szokásostól eltérő összevont ünnepségre a pandémia okozta helyzet miatt került sor most egyszerre 2022. szeptember végén.
A résztvevőket Gellén János, a BÖDE elnöke köszöntötte. Elnézést kért, hogy nem lehet objektív, bár erre tanárként mindig törekedett, de tanárai illetve kollégái iránti tisztelet és szeretett szubjektívvé teszi e köszöntőt.
Bár a meghívó három tanár emléktáblájának leleplezésére hívott, szót kell ejtenie egy negyedik személyről is, Nagy János tanár úrról, akinek emléktáblája már régóta fent van az iskolai harang melletti falon. Gellén János bevallotta, őmiatta lett tanár. Tőle tanulta meg, hogy a tanári tekintélyt a szakmai tudás alapozza meg. Mivel egy utcában laktak, sokszor találkoztak, s még ma is hallja fülében egykori osztályfőnökének jellegzetes köszönését, melynek utánzása a közönség soraiban enyhe derültséget keltett.
Csibor Sándor tanár urat inkább Sanyi bácsiként ismertem, mivel engem csak rövid ideig tanított technikából. Amikor a 70-es években kitört a traktorépítési láz, és az én apósom is épített egy járművet, Csibor Sanyi bácsi is készített egy remek kistraktort. A vizsgabizottság előtt senkinek sem volt olyan precíz traktorja, mint neki.
Juhász János tanár úrtól a magyar irodalom szeretetét kapta. Ő biztatta még harmadikos gimnazista korában, hogy szavaljon. Ezzel örök életre elkötelezte az irodalom mellett. Nem érettek mindenben egyet, de abban igen, hogy a magyar irodalom fontossága szinte még a történészi elhivatottságot is felülírja.
„Nem sok közünk volt egymáshoz” – kezdte visszaemlékezését egykori kollégájáról, Dávid Lászlóról Gellén János – , legfeljebb annyi, hogy nagyjából együtt kezdtük pályánkat a ’Mezgében’”; – legfeljebb annyi, hogy egy énekkarban énekeltünk, egy szólamban voltunk, egymás mellett ültünk; legfeljebb annyi, hogy együtt álmodoztunk arról, mi lesz majd, ha megnyerjük az ötös találatot a közös lottókörben; legfeljebb annyi, hogy pályánk csúcspontjának mindketten azt tekintettük, hogy a Szegedi Kis István Református Gimnáziumban taníthattunk; legfeljebb annyi, az Öreg Diákok Egyesületének vezetőségi tagja volt, tehát harcos társak voltunk. Igazi barát volt, bátran hátat fordíthattam neki, mert biztos lehettem benne, hogy amíg ő ott van, onnan támadás nem érhet. Szerény, visszafogott személyiségén átsugárzott az önzetlen emberszeretet. Kegyetlen a sors, mert neki kellene most táblát avatni, miközben mi az ő emléktábláját avatjuk.
A köszöntő után a Főhajtás című kisfilmet nézhették meg a jelenlévők. A Vászonkép stúdióban készült alkotás rövid arcképvázlatokat mutatott be az ünnepeltekről. Életútjukról fotókon, rövid narráción keresztül kaphattunk összegzést. A film készítőinek az volt a szándéka, hogy a dokumentumok felvonultatásán túl egy-egy rövid filmmegjelenítés is látható legyen. Csibor Sándor tanár úrról nem készült filmfelvétel, őróla egy volt tanítványa, Körözsi Ferenc emlékezett meg a filmben. Juhász János tanár úrról készül egy portréfilm. Ebből a készülő filmből most csak egy rövid bejátszás volt látható. A teljes film megtekintése a későbbiekben várható. Dávid László tanár urat egy telefonbeszélgetés erejéig tudtuk megidézni, mely akkor készült, amikor gimnáziumunk fennállásának 450. évfordulóját ünnepeltük. 2022-ben egy kis kerékpáros csapat elment Ráckevére, teológusunk utolsó éveinek színhelyére, hogy megkövesse Szegedi Kis Istvánt, amiért egykor oly sok sérelem és bánat érte Békésen: könyvtárát elorozták, Kata lánya itt halt meg, menekülnie kellett. (A zarándokútról készült felvételek szintén feldolgozásra várnak.)
Ezután került sor az emléktáblák leleplezésére az iskola harangjánál. Beinschrodtné Kecskeméti Krisztina és Gellén János rántotta le a leplet a táblákról a Jelenések könyve üzenetével: „Légy hív mindhalálig, és néked adom az élet koronáját”. Az ünnepség Kicska László református lelkész áldásával ért véget, mely megerősíteni szándékozott a híveket Krisztus követésében, a jó és nemes ügyek melletti kiállásban, a hit erejében.
Békés, 2022. szeptember 29. Gellénné Körözsi Eszter
