Az ünnepi műsort a gimnázium 10.B osztálya tartotta. A színvonalas, 10 perces műsort zeneszámok és versek színesítették. Az előadás témája a reformáció volt. Elhangzott: „Ma, a reformáció napján fontos a múltba nézés, a reformátorok alakjának felidézése, ugyanakkor fontos a reformáció jelenre vonatkoztatása is. Az örök megújulás igénye vezessen bennünket, s éljünk hitben, szeretetben, Istenünk dicsőségére és egymásnak örömére. A protestantizmus öröksége mai is él. A protestáns / református hit megtanít a merész kérdezésre, hitünk tartalmának szüntelen átgondolására.” A műsort betanította Beinschrodtné Kecskeméti Krisztina tanárnő, a 10.B osztályfőnöke.
Katona Gyula esperes az ünnepi prédikációjában Ézsiás próféta könyvéből tolmácsolta Isten aktuális üzenetét a népes gyülekezetnek. Mint elmondta, a református egyház nagy múltú, iskolánk is 465 éves. Nem kell szégyenkezni, panaszkodni. Nem csak a próféta korában, hanem ma is vannak hiányosságok az egyházban. A zsinat-presbiteri elv és az egyetemes papság elve helyett pártoskodás, agyonterhelt lelkészek, elfogyó gyülekezetek vannak szerte vidéken, a városok pedig személytelenekké válnak, az emberek elvesztik a kapcsolatot az egyházzal. A reformáció 500. évfordulóján fontos az önmagunkba nézés és az előre tekintés. Nem a kényelmes hátradőlésnek van az ideje, őrállónak hívott el az Úr. A közös emlékezés kapcsolatot teremt múlt és jelen, Isten és ember között. A parancs ma is él, mindenkit hív Krisztus szolgálatára, mert az őrálló feladata nem átruházható. Az egyházat újra és újra reformálni, megújítani kell. Mindennapi reformáció kell. A szabadító nem késlekedik, feladatunk van Istentől. Ennek elvégzésén múlik a szabadításunk. Ehhez erőt kapunk felülről.