A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel hármas értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A harmadik jelentés: Krisztus ma is közeledni akar hozzánk. A négy vasárnap további jelentéssel is bővült: az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre készülnünk kell. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.
A fogalom és az ünnep helye
Az egyházi év minden keresztyén egyházban azonos elveket követ. A karácsonyt megelőző negyedik vasárnap jelenti az első adventi vasárnapot, ez az egyházi év kezdete, valamint jelzi a karácsonyi ünnepkör kezdetét is, amely január 6-ig tart. Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja, mindig november 27. és december 3. közé esik.
Az adventus Domini fogalom jelentése: az Úr érkezése, eljövetele. A fogalom több dolgot is jelez. Egyrészt Jézus Krisztus már eljött egyszer a világba: kétezer éve megtestesült. Azt is jelzi, hogy közeledik felénk a karácsony, valamint minden emberrel szeretne találkozni. Van egy jövőbeli dimenziója is az érkezésének: a keresztyének hite szerint Krisztus az idők végén vissza fog térni a földre, hogy megítéljen élőket és holtakat. Advent mindezt összefoglalja és átélhetővé teszi a keresztyének számára.
A középkorban bűnbánattal, imával és böjttel készültek Krisztus születésére a keresztyének. A negyedik században Galliában és Hispániában már bizonyíthatóan ünnepelték, Nagy Gergely pápa (540-604) pedig a hat vasárnapot négyre csökkentette. Minden esetre, ez a reform csak 1000 körül terjedt el teljesen. Az ortodoxoknál is hangsúlyos a bűnbánati jelleg, ott hat hetes az advent.
Az adventi vasárnapok témái
A katolikus egyházban a négy adventi vasárnapnak megvan a maga jelentése. Az első vasárnap Jézus visszajövetelét állítja a középpontba, a második Keresztelő Jánost, de a harmadikon is ő játszik szerepet. Itt a vasárnap sajátos nevet visel: Gaudete! = Örvendjetek!. A negyedik vasárnapot Máriának, az istenszülőnek szentelik a katolikusok.
Az evangélikus egyházban is Krisztus jövetele a hangsúlyos, és érdekes, hogy a negyedik vasárnap színe a rózsaszín, az 1-3. vasárnapé a lila. A negyedik vasárnapon már megjelenik a karácsony „előzetes” öröme.
A reformátusoknál a hit-remény-öröm-szeretet tematikájával találkozunk. A reformátusoknál nincsenek liturgikus színek, így gyakran egyszínűek a koszorú gyertyái.
Az adventi kalendárium
A XIX. században alakult ki az adventi kalendárium szokása. Az első kalendáriumok egyszerű, krétával húzott vonalak voltak, és a gyerekeknek minden nap le kellett törölni egyet a tábláról, jelezve: a napok karácsonyig fogynak Egy másik formája abból állt, hogy képeket ragasztottak fel a falra vagy az ablakra. Az első, igazi, ablakos adventi kalendáriumot 1902-ben nyomtatták. Ma szokás csokoládés adventi kalendáriumot készíteni.
Az adventi koszorú
Az adventi koszorú nem régi „találmány”, és nem is katolikus eredetű, bár ma ők is széles körben használják. A koszorú atyja a német lutheránus lelkész, Johann Heinrich Wichern, aki a belmisszióban (szociális tevékenységek) is aktív volt. 1839-ben készítette az első adventi koszorút, az volt a terve, hogy az általa üzemetetett árvaházak kis lakóival együtt az égő gyertyák segítségével számlálják a karácsonyig hátralevő napokat. Az ő koszorúja eredetileg egy kocsikerék volt, amelyen 24 gyertya égett: négy nagy fehér és 20 kis piros. Minden nap meggyújtottak egyet, így értek el szentestéhez. A fény Jézus Krisztus jelképe, aki mint a világ világossága megszületett karácsonykor. Idővel Wichern koszorújából fejlődött ki a négy gyertyás koszorúnk. A hit-remény-szeretet vasárnapok liturgikus színe a lila a lutheránusoknál is, így ezek a gyertyák is ebben a színben pompáznak. A lila a bűnbánat színe, így az advent eredeti céljára is utal. Ezzel szemben a rózsaszín, amely szintén egy képviselve van egy gyertyával, az öröm jelképe.