A zömmel 5. osztályos kis csapat mellett voltak hetedikesek is szép számmal, de hatodikos diák, sőt két kicsi alsós is, és örömünkre, 6 középiskolás „önkéntes” is csatlakozott hozzánk.
A kísérő pedagógusok mindent megtettek azért, hogy ez a néhány nap tartalmasan teljen el.
A pálházi szállásig többször megálltunk. Debrecenben a Református Nagytemplomot és a Református Kollégium és a Nagytemplom közötti emlékkertet kerestük fel. Következő megállónk Tokajban volt, majd Boldogkőváralján, ahol a vár látnivalói nyújtottak élményt.
A szálláshelyünk hatalmas udvarán mindenki találhatott magának kedvenc időtöltést. Foci-pálya, kosárpalánk, pin-pong asztal, hinta, torony vár, trambulin várta a gyerekeket.
Másnap Vizsolyba látogattunk. Idegenvezető segítségével bővítettük ismereteinket a Biblia történetéről és a könyvnyomtatásról. A programunkat Göncön folytattuk, ahol a Huszita-házat, majd Telkibányán az ásványtani kiállítást néztük meg. Délután az erdei kisvonatról utaztunk Rostallóig, majd vissza, és közben gyönyörködtünk a hegy csodálatos növényvilágában.
Harmadik napunkat Szlovákiában, Kassán töltöttük. Csodálatos város, gyönyörű köztér, szökőkút, halk zene… A Dómban magyar nyelvű idegenvezető kalauzolt bennünket, levezetett a Rákóczi-kriptához is, közben nagyon sok érdekességet mesélt, amit a gyerekek figyelmesen hallgattak. A Rodostói Ház udvarán felidéztük a bujdosó Rákóczi és társai emlékét. A nagy melegben igazi felüdülést nyújtottak a kassai Állatkert és Dínópark árnyat adó fái. Önkénteseink segítségét kérve több kis csoportra szétválva barangoltuk be a hatalmas területen fekvő parkot. Látvány, érdekesség, játéklehetőség, vásárlás….Gyorsan elszaladt az idő.
Éjszaka medve lesre hívtuk a gyerekeket egy kis bátorságpróbával egybe kötve. Voltak nagyon bátrak, kevésbé bátrak…Mindenesetre ez a program minden tábor velejárója, a gyerekek nagyon szeretik, várják.
Utolsó előtti napunk igazi kihívást jelentett az alföldhöz szokott kis lábaknak. A Nagy- Milic megmászása volt a feladat, amit mindenki hősiesen teljesített. Délután a túra fáradalmait strandolással enyhítettük.
Az utolsó nap is tartogatott még programot a gyerekeknek. Délelőtt a táborhelyen számháborúztunk, majd ebéd után összecsomagoltunk, és indultunk haza. Út közben rövid pihenőre megálltunk Széphalmon, hogy megnézzük a Kazinczy-mauzóleumot. Az emlékparkja természetvédelmi terület, így nem csak az író – és az irodalom –emléke előtt tisztelegtünk, hanem gyönyörködtünk az azt körülvevő kertben is, a változatos növényvilágában. A sárospataki várban még eltöltöttünk egy órát, és innen már Békésig meg sem álltunk.
Hiszem, hogy ez az öt nap nemcsak élményt jelentett a gyerekeknek, hanem nagyban segítette a közösség erősödését is.