Mottó: „Aki szűken vet, szűken is arat.”
(Pál apostol)
„Ne hagyjuk elveszni a régi korok munkájának eredményeit, létrehozott értékeit!”
(Varga Sándor Gábor, nyugalmazott tanár)
A helyi közösségeken keresztül szolgálni a nemzet megmaradását.”
(Hégely László, nyugalmazott tanár)
A Régi Gyümölcsfajták Baráti Körének célja, hogy megmentsék a Kárpát-medencében őshonos és tájjellegű fafajtákat a teljes kihalástól. Bár ezek a gyümölcsfafajták piaci szempontból kevésbé mutatósak, nagyüzemi feldolgozhatóságuk pedig elmarad a mai „kitenyésztett” fajtákétól, ellenállóbbak, íz világuk, élettartamuk, vegyszermentes termésbiztonságuk felülmúlja a mesterségesen kinemesített fajtákét. Kevesebb vegyszerrel egészséges gyümölcsök termeszthetők, a fák pedig valójában egy-egy génbank szerepét töltik be.
Magyarországon elsőként Kovács Gyula erdész hozott létre kiveszőfélben lévő gyümölcsfajtákból Pórszombat községben ilyen jellegű kertet. A csaknem 6.000 őshonos és tájhonos hajdani gyümölcsfajtákból 3.000 fajtát gyűjtött össze.
A békési Tündérkert mozgalom 2016 őszén indult, a kert avatása pedig 2017 április 22-én történt meg. A mozgalmat támogatja a Békési Polgármesteri Hivatal, a Békés és Környéke Biokultúra Egyesület és jelenleg 15 tag.
Az előadók elmondták, szeretnék a fiatalokat megnyerni az ügynek, hogy jövője legyen, hogy a fiatalok révén újjá teremthessék a kertmozgalmat. Városunkban – más gyümölcsfajták mellett – elsősorban az őshonos szilva és almafajtákat kívánják visszatelepíteni és terjeszteni a zártkertekben.
Amikor a békésen a Tündérkert-mozgalom szellemében létre jött a Tündérkert Baráti Kör, még nem volt terület, ahol elkezdhették volna a munkát. Nánásiné Marika ajánlotta fel a kertjük felét, 4438m2 területet, kifejezetten a Tündérkert céljaira. Jelenleg 80 almafajta, 35 körtefajta cseresznye, meggy, kajszi-, őszibarack, szilva egyéb gyümölcsfajtákkal együtt, összesen 200 db elültetett facsemete.
A bevezetőben Hégely László szólt a Tündérkert elnevezés eredetéről is. Tündérkertnek Erdélyt nevezték a magyarok. A Tündérszép Ilona és Árgyélus (Argyilus királyfi – Ardarik gepida király) meséje utal arra a mondára, melynek valóságalapja maga a híres nagyszentmiklósi aranylelet. A több aranyedényből álló leletegyüttes rovásírást is tartalmaz. A Nemzeti Galériában egyszer már kiállított műtárgy szövegét Pataky László rovásírás-szakértő fejtette meg. Az aranyedényen lévő mondat így hangzik:
„Isten idgya Iduát mig anyámut.” – Idua=Ilona Gyilgyó (Tündérszép Ilona) Ez a magyar mondat korábbi A tihanyi alapítólevél híres mondatánál is. A történethez hozzátartozik –az időközben előkerült dokumentumok alapján – hogy Ardarik király (Árgyélus) kosaratkapott az avarok fejedelemasszonyától, tudniillik ő I. Irnek Csaba (Csaba királyfi) Zsolt nevű unokájának lett a felesége.
A továbbiakban Hégely László tanár úr elmondta, Kert-Magyarország gondolat régi keletű, de sok viszontagságot élt meg. Csak nemrég derült ki, hogy a Kádár-rendszerben betiltották az őshonos és tájhonos fajták forgalmazását, ezért nem lehetett ezeket a facsemetéket kereskedelemben megvásárolni. Hál’ istennek ez a tiltó törvény nemrégiben megszűnt, mert 2016. március 25-én, (Gyümölcsoltó Boldogasszony napján) a Magyar Országgyűlés megszavazta az új törvényt, melynek alapján ma már újra vásárolhatók az őshonos fajták.
A Kárpát-medencében 200 Tündérkert van, az Alföldön 60 , ezek között a Békési Tündérkert a 151.. A gyulai Wenckheim Krisztina Közalapítvány támogatásával oltási mozgalom indult a fajták terjesztéséért. Dr. Pocsay Gábor főorvos 50 gyümölcsfa oltógallyát küldte el a Vas megyei Pórszombatba Kovács Gyula erdésznek, hogy ő Békés és Gyula város részére 250 db oltványt készítsen. Ezek előnevelése csemetekertekben történt, mielőtt a Nánási-kertbe kerültek volna. Az őshonos fajták azért jók, mert kevés permetezést igényelnek, és ellenállók a kártevőkkel szemben. Nem alkalmaznak veszélyes, egészségkárosító, (felszívódó) vegyszereket és úgy mint a bio kertekben, nem használnak műtrágyát és kémiai növényvédő szereket. Ennek köszönhetően újra megjelennek a hasznos, a korábbi permetezőszerek által majdnem teljesen kipusztított természetes rovarfajok.
Néhány gyümölcsfajta, amelyeket láthattunk:
Nyári Csíkos Fűszeres, Fekete Tányéralma, Nyári Fontos, Parker Pepin (a hajdani Kormos alma), Pónyik alma, Budai Domokos, Véralma, Sikulai Török Bálint, Arany Parmin,
Arabitka körte, Handenpont téli vajkörte,
Szomolyai fekete cseresznye, Pipacs meggy,
Besztercei Muskotály szilva,
Gönci Magyar kajszibarack.
A Tündérkertnek szép faragott székely kapuja is van, Szelekovszky László fafaragása. Érdekessége, hogy a betűk nem vésve vannak, hanem kidomborodnak, tehát pozitív faragás.
Varga Sándor tanár úr előadásában emlékeztette a jelenlévőket, hogy a gyümölcs hajdan – háborús időkben - a túlélést jelentette. Észak-Erdély elvesztése után Szabolcs-Szatmár megye lett az új almatermő vidék.
A békési Tündérkert Baráti Kör azoknak az embereknek szeretne segíteni, akik szeretnék, hogy őshonos és tájjellegű gyümölcsöseik legyenek. Sajnos mindent újra kell kezdeni, mert elveszett az a tudás, amely lehetővé tenné a kertek optimális gondozását. Az emberek elfelejtették az ültetés, gondozás, metszés módjait. Újra kell mindent tanulni. Kitartás és szorgalom is szükségeltetik, mert bizony a kertművelés munkával jár.
Öröm viszont, hogy kezdik kinőni a kertet, amely bemutatókertként is funkcionál.
A békési Tündérkert-mozgalom három lábon áll: Békés Város Polgármesteri Hivatal, a Békés és Környéke Biokultúra Egyesület és maga a tagság. Jelenleg 15-en vannak. Várják azokat az érdeklődőket, akik felelősséget éreznek az ügy iránt, elkötelezettek és munkára is szívesen vállalkoznának. Varga Sándor tanár úr szórólapokat is hozott, amelyből bárki tájékozódhat a részleteket illetően.
Kérésre, ezután gyakorlati bemutató következett. Madarasi Bence és Madarasi László gimnazisták segítségével ki lehetett próbálni az oltás különböző módjait. A közönség nagy érdeklődéssel figyelve lehetett részese a gyakorlati bemutatónak.
A Tündérkert-mozgalom tevékenységének bemutatása szeptemberben folytatódik, akkor majd az érdeklődők a valódi formájában keresik fel a kertet.